Szigorítás várható a nyugdíjrendszerben
“Háromezer milliárd forint a nyugdíjkiadások főösszege az idei költségvetésben, a nyugdíjkasszából pedig évről évre 500-600 milliárd forint hiányzik – ennyivel kevesebb a beszedett járulék, mint a kifizetett nyugdíjak összege. Ha ezt a hiányt kivonjuk a főösszegből, akkor húsz százalék mínusz keletkezik”
Ezt tudva nagyon értékes a miniszterelnök nyilatkozata, miszerint csak annyi járadékot (nyugdíjat) fizet ki az állam, mint amennyi járulékot beszedett – ha ez így lesz, ennek ez a húsz százalékos csökkenés lesz a következménye
„Eszeveszetten nagy mozgástere” nincs a kormánynak nyugdíjtéren. Vagy növeli az aktív dolgozóktól beszedett nyugdíjjárulékot, és változatlanul hagyja a rendszert – ez az út nem járható, sem a munkaadók sem a munkavállalók nem terhelhetők tovább. További lehetőség, hogy húsz százalékkal csökkentik mindenkinek a nyugellátását. Harmadik lehetőség, hogy csökkentik a nyugdíjrendszerbe belépők számát, illetve negyedik lehetőségként marad a nyugdíjkorhatár emelése. “További variáció nincs”
A számok tükrében
Egy, egészen 2050-ig előretekintő koncepcióra hivatkozva egy szakpolitikus azt mondta: addigra vélhetően 8,7 millió alá csökken a hazai népességszám. A 0-9 éves korcsoportban most 972 ezer gyermek van; a 35-44 éves korcsoporthoz ugyanakkor több mint 1,6 millió fő tartozik. Húsz év múlva tehát 1,6 millió fő megy bele a nyugdíjrendszerbe, de aktív munkavállalóként még egymillió sem lép majd a helyükbe.
A kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér felszámolásával, az itt felhalmozott pénzek állami kasszába terelésével csak átmenetileg oldódnak meg a nyugdíjkassza és a nyugdíjrendszer problémái. “Az a kérdés, mi lesz két meg három év múlva? Az állam most elkölti ezeket a többletpénzeket, majd ez után a nyugdíjrendszer problémái következésképpen újra jelentkeznek”.
Végül egy pár sor a Financial Times-ból:
“A kormány hárommillió magyarnak nem hagyott sok választási lehetőséget azon kívül, hogy visszavigyenek 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást az állami szektorba. A pénzt adósságcsökkentésre és kisebb részben idei kiadásfinanszírozásra fordítják, ám a Moody’s hitelminősítő úgy reagált, hogy a “bóvli” (befektetésre már nem ajánlott) kategória határára süllyesztette a magyar adósbesorolást a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályaira hivatkozva.”
A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatának felzárkózó piaci blogrovatában hétfő este megjelent elemzés – amelyet Stefan Wagstyl, a Financial Times feltörekvő térségi szerkesztője írt – bevezetőjében úgy fogalmaz: mintegy 102 ezer magyar “kösz, de nem”-mel válaszolt a kormánynak, amely megpróbálta arra csábítani őket – “a bírálók azt mondanák: zsarolással” -, hogy hagyják ott az egykor kötelező magánnyugdíjpénztárakat, és felhalmozott vagyonukkal együtt lépjenek át az állami nyugdíjrendszerbe. A maradók száma – az egykori teljes tagság 3 százaléka – messze elmarad a magán-nyugdíjpénztári szektor által remélt 300 ezertől, viszont több a kormány előzetes jóslataiban szereplő 70-75 ezernél – áll az írásban.
A Financial Times szerint “zűrös és ellentmondásos” véget ért a 13 évvel ezelőtti indulásakor még úttörő erőfeszítésként dicsért átalakítás, amelynek célja a tőkealapú második pillér megteremtése volt, csökkentendő az állami ellenőrzésű első pillér terheit.
A mi véleményünk, röviden:
A vak is láthatja, hogy valami nem stimmel!
Mit is oldott meg ez az egész cirkusz?
A nyugdíjak csökkenni fognak, a nyugdíjkorhatár emelkedik, és ráadásul a nemzetközi sajtó, és az EU is „berágott” ránk.
Elég nyilvánvaló, hogy a szigorítások, csak úgy működnek, ha a kifizetéseket mérséklik. Csoda nem történt, több pénz nem folyik be a kasszába, az elöregedő társadalom sem fiatalodik meg hirtelen, és persze a járulékfizetési kedv sem szökött az egekbe. Bárhogy is osztunk-szorzunk, semmivel sem kerültünk közelebb a megoldáshoz. Baj van!
És nem hiszem, hogy ez, a mi kis nyugdíjunknak jót tenne…